Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szívdobbanás

Oly sok évvel ezelőtt apró
bölcsőben felragyogott a nap,
szellő szőtt rá selyemtakarót,
csíz dalolt, nem kellett kottalap!

Puha kezek dajkálták féltőn,
majd rózsasziromban fürdették,
gyökér sarjadt, nevelték értőn,
majd szárnyra kapott, hisz szerették.

Évek teltek és sorra múltak,
vörösben izzott az erdő, s a
fákon a levelek csak hulltak...
túlcsordult fájó pillantása.

Ott ültek már a kopott padon,
orcáját ölükbe hajtotta.
Úgy szállt sóhajuk messze nagyon,
selymes könnyeit rácsókolta.

Sok jót tetteivel köszönte,
vén kezüket aggódva fogta,
szívüket aranyban fürdette:
szeretlek titeket! - suttogta.

Patak partján árvácska virult,
reátok vágyott, elhiheted.
Tiaráján az égbolt pirult,
s rigó zengte be a ligetet.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom