Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Méltó jövőről suttognak...

Halk erdőben gabalyodó ágak hónaljában
Bánatot susognak lágy szellők s vaduló szelek...
"Hallottad már sóhajtani a hatalmas fákat"
A magas, szikla-csipkés hargitai hegyekben?

Majd száz év óta, mint a kopjafák, állnak szótlan:
Állják a havat télen - fent a nyár hűvös, érces -
S egy konok nép hona azóta is beleborzad,
Erős gyökereiben hamvad véres ítélet...

Ha szabadsága nem, de hegyei megmaradtak:
Szívének szimbóluma az ártatlan természet,
Hol vágyak élnek, s a fióka fészekben marad...
E szép Székelyföld generációk öröksége!

Búfelejtő nekik a zöld hargitai erdő,
Honos növények, állatok boldog utódai.
Velük sóhajtják a múltat lombos fák és fenyők...
S méltó jövőről suttognak kedves halottaik.

Hirth Éva költőtársnőm emlékére.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom