Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szomorú éj

Földi csillagtengerként pislákol a lámpák fénye.
Magával ragad mély gondolaterdőm sűrűjébe.
Szomorú a mostani levegő, lassú a zene,
Lelkem sodródik az árral még beljebb.

Esti csillagok, mint egy tükörkép,
A földi ábrándos lelkeké,
Mégis sír az éjszaka,
Sír vele a lelkek hada.
Nem bántották őket, örömben vannak.
Siratják, mi volt s mi lehetett volna.

Ne vidítsd az ábrándos lelket,
Jól érzi magát így, csendes.
Újrajátssza emlékeit máshogy másmivel,
Szebben, jobban, boldogabban,
Így maradhat csak izzó szíve nyugva.

A maga világa egyedi kincs,
Nem bántja se ember, se kín.
Létezik, érez, lát és szagol,
Csak máshogy dönt, máshogy dalol.
Visszatér majd erősebben, okosabban,
Bágyadtan és könnyekben úszva.

Álomvilágba szenderül az életből,
Már nemcsak képzeleg a lényegtől,
Szíve sajog és fáj, esze már fáradt,
Gondolni nem akar, nem mer. Bágyadt.
Jól jönne neki néha egy másik ember, egy segítő kéz,
Ne csak maga maradjon egyedül, és a szomorú éj.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom