Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Apró jelek

Apám,
Ha most látnád
Dédunokáid rózsás arcát!
Elképzellek:
Napbarnított bőrödet,
Szemed kedves mosolyát,
Homlokod apró ráncát,
Pár szál hajad ezüstjét,
Ahogy lágyan borzolja a szél.
Szinte hallom
Bariton hangodat,
Ahogy mesélsz nekik,
Mondasz szépeket,
Mint egykoron nekem.
Beszélsz a csillagokról,
Régi idők emlékeiről,
S ők rajtad csüngenek,
El nem akarják engedni
Erős kezedet,
Húzzák viseltes ingedet,
Még többet akarnak belőled.
Mikor sokára szóid elfogynak,
Előveszed hangszered,
Ők tátott szájjal csodálnak,
Ahogy életre kelted.
Szájharmonikád
Ma már a fiók mélyén pihen,
De ha kezembe kerül,
A hangja fülembe cseng.
Bizony, Drága, Jó Apám,
Én is öregszem,
Unokáid felnőtté értek.
Lelkemnek oly nagy a fájdalma,
Hogy mindezt te nem érhetted meg,
Csordultig volt szereteted,
Bőven jutott volna mindenkinek.
Apám, mára mi maradt?
Morzsák a képzelet szárnyán,
Álomkép,
Mi oly ritkán jön el.
Mégis azt érzem,
Sokszor velem vagy,
Örökkön őrzöm
Szíved egy darabját.
Mikor együtt a család,
Meglesel bennünket a felhők mögül,
Olyankor a Nap is másként ragyog,
Apró jeleket küldesz felém.
A kertben hófehér pillangó száll,
Nekem már ez is elég,
Tudom, nem hagysz magamra,
Drága, Jó Apám!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom