Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

XXVIII. szonett

Minden út szabad, de melyik járható?
Kitaposott vagy frissen aszfaltozott?
Talán egyik irány sem nekem való.
Egyikhez a lábam hiába szokott,
Ha mindig vihar dúl lelkemben, mikor
Másiktól búcsút kellene mondanom,
Majd az idő - mint éveket - eltipor,
És nem éledek fel, csak majd ott, ahol
Még friss virágok nyílnak, lepkék szállnak,
Lelkemben a vihar békésen alszik,
Mégis félve rebben a lepke szárnya,
Mikor a tenger moraja hallatszik,
Mert ha egyszer kiönt, már minden más lesz,
Ahogy megjósolta egykor a vátesz.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom