Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Sötét tükör

Kattog az óra, mégsem jár,
Ne szólj, hangod hallani fáj.
Zúzz össze álmot, vágyakat,
Úgyis mind elhagy, megtagad.

Ne akarj többé megfelelni,
Nem kell másokért összetörni,
Hisz végül egyedül maradsz,
Csendbe és sötétbe fulladsz.

Nincs, aki megment, nincs, aki félt,
Csak a hazug szó adja a fényt.
Adja a reményt, hogy szeretnek,
De végül, hidd el, elfelednek.

Vak vagy és süket, kiáltásod néma,
Eldobható ékszer, fénytelen séma,
Megunt porszem, nem vagy más,
Örökké változatlan változás.

S a hit, hogy több lehetsz,
Hogy a porból fölkelhetsz,
Csak egy undok ámítás,
Egy újabb fájdalmas rúgás.

Hát hajts fejet csendesen,
Legyél szépen semmilyen,
Élj szürkén, üres fejjel,
Töltsd meg szíved gyűlölettel!

Egy romlott belső hang nyomán

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom