Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Könnyek a mélyben

Egy özvegy könnyei világot égetnek,
Gyászában fürdetik magját az életnek...
Siratják a múltat, temetik a szívet,
Egy örökre eltűnt igaz, hű szerelmet.

Ó, miért... mondd, miért?! - üvölti és zokog,
Hűs halálnak csókja teste körül forog.
Dermesztő érzések szorongatják szívét,
Elvesztette társát, jövőjét, mindenét.

Könnycseppek hullanak, csattannak a földre,
Fájdalom gyöngyei porfelhőkbe töltve.
Vele sírok én is, hullajtom a könnyem,
Átkarolom, remeg, fájdalmát átérzem.

Furcsa játék létünk, szívünkkel kockázik,
Mint egy öreg szivar, füstjében pompázik.
De a könny leveri, mocskos sárrá gyúrja,
Az idő tengelyét olykor elhajlítja.

Mert a kín oly hosszú, fájdalmát eteti,
A bús özvegy szipog, szerelmét temeti.
Könnyei rózsaként zuhannak a mélybe,
Koporsóra hullnak, maradnak örökre.

2019. augusztus 23.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom