Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.
Hibajelentés küldése
Lányomnak
Érzem a tenger illatát,
Sós szellő lobbantja fel a hajam,
A világítótorony fénye körbeölel,
Annyiszor gondoltam a tenger-túlra,
De túlságosan tartottam az ismeretlentől.
De most az egyszer bátor leszek,
Belevágok életem legnagyobb kalandjába,
Félelem mardossa a szívem, de tudom, hogy te mindig mellettem leszel.
Fogd meg a kezem
És vezesd az utam,
Mert tudom, te leszel az egyetlen az életemben, akit életem végéig szeretni fogok,
Már hallani vélem bájos kacajodat,
Csak nyújtsd felém a kezed.
Semmi sem lehetetlen,
Még a sem, amitől félünk,
Tudom, hogy a félelem csak erőt ad nekem, hogy jobban felkészüljek rád.
Tenger hullámzása nyaldossa a bokámat,
Érzem bennem az erődet,
Már most éreztetett, hogy nincs is szükségem senki másra, csak rád,
Sem bonyodalmakra.
Fogd meg a kezem
És vezesd az utam,
Mert tudom, te leszel az egyetlen az életemben, akit életem végéig szeretni fogok,
Már hallani vélem bájos kacajodat,
Csak nyújtsd felém a kezed,
És soha ne engedd el.