Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Székely Szabadság Emléknapjára

Kicsi Székely Mózsi ma Pécsre érkezett,
A határon túlról hozott üzenetet.
Szép Erdély-országból hozta ide útja,
Üzenetét meleg szívvel nekünk tolmácsolja:
- Szeretett Magyarok, Édes Testvéreink,
Mondhatnám én úgy is, hogy drága véreink!
Egyazon anyának vagyunk gyermekei,
Legyünk hát egymásnak édes testvérei!
Hisz magyarok, s székelyek, ugyanaz a nemzet,
Közös tollal írtunk sokszor történelmet!
Aki még nem érti, mi régen megesett,
Azoknak mondom e rövid történetet.
Hajdanában apánk kirakott öt széket,
Így ültette rá a székely nemzettséget:
Aranyos szék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék,
És jött ötödiknek a szép Udvarhelyszék.
Úgy ültek meg akkor, szilajon, s kevélyen
Az ősi székelyek azon az öt széken.

Hogy a hunoktól-e, vagy szcítiától származott,
A székelység eredete igencsak vitatott,
Gesta Hungarorum szerint Góg es és Magóg es,
Attila népei voltak még a székelyek es!
Mondák mondják, hogy a széleken volt osztályrészük,
Így lett a határvégeken a letelepedésük,
Az őrzők dolga volt a határt védelmezni,
Ezért a név, valójában a "határőrt" jelenti!
Bár náluk is jártak törökök, s tatárok,
Soha nem hagyták magára ők Magyarországot!
Mátyás országába is megvolt a kötelezettségük,
S a fejedelem testőrségére is kijutott belőlük.
Szeretett Földjüket cserbe sose hagyták,
Erdély hadseregének nagy részét a székelyek alkották.
Büszke nép a székely, de ha kellett, mentek,
Jogainkért többször felkelést rendeztek!
Mindezért cserébe nem sok hálát leltek,
Említhetnénk itt a madéfalvi veszedelmet.
Ezernyolcszáznegyvennyolcban volt egy nemzetgyűlés
Agyagfalván, megszületett ama székely döntés,
Magyar testvéreik vívnak a végeken,
60.000 vonultak be akkor önkéntesen.

"Ki tudja merre, merre visz a végzet",
az osztrákok szétverték a székely seregeket,
De a székely nem nyugodott, tovább forrt bosszúja,
Mígnem "felvirágzott Gábor Áron rézágyúja!"
Negyvenkilencben Bem apó a földet felmentette,
Hanem aztán a csatát a végén elvesztette.
1918-ban bizony kimondatott,
Erdély Romániához hozzá ragasztatott.
Rengeteg székely esett el az ütközetekbe,
A háború a fiainkat bíz` megtizedelte.
A kommunista vezetés nem szimpatizált velünk,
Magukra maradtunk, beintettek nekünk.
Aztán jött az antant, Trianon és Párizs,
Ami magyarnak s székelynek mind a máig fáj is!
A térképet ott és akkor nagyon megcibálták,
Még a határokat is odébb taszigálták.
Szegény székely újfent a sorsát siratta,
Szomorú, hogy volt magyar is, aki aláírta.
Így történt a dolog, bevégeztettetett,
magukra hagyták a szegény székelyeket.
S mikor felébredtek, rossznak tűnt az álmuk,
Nemsokára vágyódni kezdtek hát utánunk.
S a többit tudjátok, ugye ne meséljem.
Az a fontos, hogy mellettem állsz ma itt, TESTVÉREM!
S ha mindezeket meghallgattad, egy kérésem maradt:
Hogy eztán is nevezd TESTVÉREMNEK MAGAD!
Mert a székely cirádás betűket rótt az irkájába,
Egyedi még ma is a rovásírása,
De a nyelve MAGYAR, érted minden szavát,
Veled együtt védte a szép Magyar Hazát!

2018. március 10-én Pécsett első ízben megtartott Székely Vértanúk megemlékezésre.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom