Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Az üvöltő csönd

Nem nevet, nem suttog már,
Nem mosolyog rám.
Fényét vesztette e szempár,
A tükörkép sem szent már.
Áldozatokat hegyekre halmoz,
Szeretteket állít a falhoz
És lő.
Egy golyó mesterien szakít,
Körülötte mindent vér tarkít.
De csendben tűri ő.
A fájdalom őrjítő!
Lehullik erőtlenül a földre,
Mint az asztalról a bögre,
És darabokra hullik.
Minden elmúlik.
Nem nevet, csak suttog már,
Nem mosolyog rám.
Kacaja eltűnt rég,
És maradt e hatalmas rém,
Mely a mellemen ül fönt:

Az üvöltő csönd.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom