Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Emlékszel még?

Emlékszel még arra a napra,
Mikor együtt néztük a csillagokat?
Na, és arra a percre,
Mikor kiválasztottuk a közös csillagunkat?

Tudod, apa, akkor én még boldog voltam.
Akkor még velem voltál a bajban,
Velem voltál a fájdalmamban.
Akkor még szorosan magadhoz is öleltél.

Mondd! Most hova lett mindez?
A közös csillagunkra még emlékszel?
A nagy Göncölszekértől jobbra
A legfényesebb csillag.

Emlékszem, pont azért választottuk azt,
Mert olyan szépen ragyogtatta az arcunkat.
Emlékszem, mindig azt mondtuk:
"Azt ott nagymama és nagypapa."

Te erre még emlékszel, apa?
Emlékszel, mikor pipás bácsival...
Mindig olyan jól éreztük magunkat?
Mindig ő is szomorú volt, mikor eljöttem onnan.

Mikor újra megérkeztem egy év múlva...
Tudod, ő volt az, aki utánad
Másodikként kapott fel a kezébe.
Most már ő is egy csillag az égen.

Mondd, apa! Ezekre még emlékszel?
Vagy arra, mikor közösen rajzoltunk a földbe?
Amikor a meleg nyári napokon
Mindig slaggal locsoltuk le egymást?

Emlékszel arra a sok nevetésre?
Ami mindig elhangzott...
Egy kislány és egy apa
Örömteli kacaja?

Arra emlékszel, mikor sátorozni akartunk,
S az udvarban építettük fel őket?
Na és a közös hullócsillag-lesés?
A közös kívánságaink?

Talán te már elfelejtetted ezeket.
Talán te már elfelejtetted a kislányod.
De én még mindig emlékszem.
"Apa, leszel az esti plüssmacim?"

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom