Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Már az sem, ami volt

Emlékek halványulnak el előttem ha visszanézek,
Olyan mintha nyomát sem lelném az apai kéznek.
Hát mondd mit tettem ellened én,
Törődésre vágyó kis jövevény?
Nem adhattam többet neked,
Csak egyszerű és utánozhatatlan szeretet.
S még most is erősen emlékszem arra a pillanatra,
Mikor megtetted azt mitől felcsendül az ördögnek lantja.
Látom még ahogy előttem állsz, a szemed tiszta
A szótlanság perceiben, a fájdalom hamvasra mossa.
Öleléssel szalutálsz, könnyeidet visszafojtva,
Mély érzések ellen megvetően tiltakozva.
De ó, gyermek szemmel nem érthetem én,
Hogy tán valóság-e a fájdalom, mely testemet tépi szét!
S bár eme tetteidet nem értem meg soha már,
Elvárom, hogy megkapd cselekedeteid tisztes jutalmát.
S bátran emelj szót, ha úgy érzed így volt helyes...
De remélem a boldogság nélkülem is megkeres.

2009. augusztus 24.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom