Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Él a tél...

Húzódó, nagy hideg
Lesújt a földre,
Nincs, ami visszafogná,
Ami megölné,
Lezárná örökre
Mélyre, igen mélyre.

Ne érezzem,
Ne halljam,
Mit áraszt
S mit mond...

Átok valóság,
Semmi látomás,
Ereje rémisztő,
Kimerülés nélkül
Pusztít, amit elér
És ebből él.

Mint a holtak a fal mögött,
Veszettül kivégeznek,
Majd a tűztől égnek el.

Ne mondd, hogy nincs hova,
Azt se, hogy nincs itt
Tűz, égető tűz
Az élet felvirágzásáért.

Sok teher a szívnek
Hátrányból küzdeni,
Az életért elesni,
Lelkét felemelni,
Amíg él a tél...

Ne, ne menjetek!
Nem utolsó út a szakadék...
Kiszáradt szemeink
Könnycsepp helyett hóesés.
Együtt akarjuk látni,
Hogy lesz ismét zöld mező,
Friss gyümölcs, édes méz,
Pompázó erdő,
Benne tiszta őserő.

Kérlek titeket, akik éltek...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom