Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

hóvirágként hullva el

csendben búcsúzom, nincs szavam, se mondatom, már nincs több,
s ha kibújik még legbelül lelkedben a hóvirág, többé én azt nem köszöntöm,
perbe fogom a márciust, ha értem kiált, én visszaléptem,

s ha tavasszal megrügyeznek majd a fák, már nem nézem kertedet,
ott van még a hóvirág? vagy szirmai pecsétként hulltak talajára lelkednek,
hogy szépen elhervadjanak,

elfogyott már belőlem a vágy, legyőzöm én a tavasznak rügyeit,
mert nálam még fagy, mint tél közepén január, így köszönt engem a kikelet,

elfogytam én is, s ha akarom, nem terem itt már virág, nehogy megfagyjon,
mint nevető dér az ablakomon,

én is elhullok, mint az a hóvirág a fagyos kikeletben hullna, hullna...

látod-e? ez már csak fél sor,

és így is - hat szirom,

öt szirom, négy szirom,

három szirom, két

szirom, egy...

szeretlek...

2019. március 15.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom