Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Téli merengésem

Miután minden mérgem már kiírtam,
pihenhetne a harc ember s természet
között - mindig is győz a nagy enyészet,
ettől eltekintve, emberi síkban
eltarthat, úgy látom, a Brahma nappal,
csak szerencse kell hozzá jó kalappal
és egészség - főleg, ahol a szív van,
a fontos dolgok középpontja, jelkép,
ne neveljük ott gyűlölet csíráját,
a szeretet langy folyamai járják,
mikor bíbor élet kapuján belép,
marad tüzelője, elég oxigén?
Vagy elszívja sok felesleges igény,
az ember furcsamód nem lehet emlék.
Emlékhez kell az emlékező tudat,
mi itt és most, ahogy állnak a dolgok,
megeszünk mindent, mint hernyó a lombot,
mi lesz akkor, ha a Dharma kilukad?
Van még kis esélyünk, nem tudjuk, mennyi,
unokáinknak kéne félretenni,
hagyni, hogy találjanak ők kiutat.
Téli borongásom tavaszt sóvárgó,
csontjaimban már megrekedt a hideg,
vadrózsa, gyűrűs som és kecskerágó,
galagonyabokor alján pereszke
- ó, a serpenyőbe vagy a levesbe -
tavasz illata engem odaváró.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom