Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Az én időkapum

Isten adta szerelemmel szeretem,
érte még mindig megveszem.
Évek múltak nélküle,
éreztem, hogy szívem egy darabja
kiszakadt, hol lehet?
Hazaértem... Ezt éreztem,
mikor újra beléptem.
Falai tűzben égnek,
ahogy ott lépkedek.

Sötét...

Csend...

S hátrahagyok mindent,
elmém nem zakatol,
csak szívem ver sebesen.
Új világok, régi korok
tűnnek fel, tűnnek el...
Pár óra csak, de napok telnek,
hetek akár... Színvilágok változása...
Kell nekem, kell neked.
Elvarázsolt mesevilág,
mely máshol nem létezhet,
itt azt is láthatod.
Vagy belépsz egy kispolgári lakásba,
hol van nagy bonyodalom...
Vagy lépj be oda,
hol minden reménnyel felhagysz,
ha belépni mersz oda.

Álmodozás fellegvára,
álmaimnak netovábbja,
ki oly sok emléket is őrzöl.
Kapu voltál egyszer,
valóság is álmok között,
az álom kilépett a kapun,
a két szín összefonódott.

Végtére is...
Egymásból merít a kettő,
alapja a valóság,
de a színre vitt mű
s új ihletet adhat
vagy megoldást, hitet,
hogy álmainkból való legyen,
s új művek szülessenek.
S régi művet újragondol,
a mai korba helyez
rég eltűnt népeket.
Itt aztán minden lehetséges.
Most bezártak kapuid,
hiányzol,

de ha újranyitsz
jövök, rohanok...
Addig is kihasználom
a digitális időkapu titkait...

2020. március 30.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom