Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Emlékek fogságában

Anyám homlokán sűrű gondfelhő ül,
már fiatalon őszbe borult a haja,
a múltban élve siratja rossz sorsát,
bár tovább léphetne, ő mégis ott marad.

Gyermekkorában lenyesték szárnyait,
megtanulta, hogy neki otthon nincs szava,
nem sírhat akkor sem, ha jól elverik,
dolgozott keményen, nem volt rest, mihaszna.

Répát szálalt, a tűző napon kapált,
keresetéből magára sohase telt,
kisöccse kapott új ruhát belőle,
akit pátyolgattak s inasnak mehetett.

Apja kocsmában itta el a pénzét,
anyja sem mondta neki, hogy szereti,
bár a túlvilágra költöztek már rég,
emléküket még szívében dédelgeti.

2020. május 3.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom