Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A természet disszonanciája

Ernyőt vont a síró tájra,
Riadtan öleli magába
Deres hajával kedvesét az
Ébredő természet.
Lyukas leplét, mint selyemtakarót,
Ijedten vonja magára.

Ismeretlen utakon járva,
Sötétlő égen szentjánosbogarak
Titkos körtáncában vándora
Vidám madárcsicsergésre ébred...
Ámulata örök pecsét szívében,
Néma ima a magasságban...

Elrejtheti-e lelkének könnyeit
Mézcseppek csorduló illatában?
Láthatatlan szellők szárnyán
Ékszerként hajózva napsugáron
Kereshet-e menedéket törékenyen?
Értelmét régi titkos vágyának
Reménytelenül kergeti-e tovább
Elevenen égve az örök reményben?

Szeged, 2020. június 8., Könnyező felhők ciklus. Dr. Erdélyi István professzor emlékére

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom