Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Bárhogyan és bárhol

Körbenézek újra, de már nem vagy sehol.
Ahonnan hangod szólt, ott már csak csend honol.
Most még hallom tisztán, engem szólít, hív,
De nem örül. Nem boldog. Keservesen sír.
Nem akartál maradni, már el is szálltál tova,
S nem mondta meg senki, merre mész, és hova.
Bár nem is kérdeztem senkitől, tőled sem.
Azt sem, hogy mit érzel, az okát meg főleg nem.
Azóta én nem tudom megtalálni a helyem,
És nem tudom, hogy ki jönne el az utamon velem.
Nem tudom már, ki vagyok s mi az, miért élek,
Mert azóta nélküled borzalmasan félek.
Nem érzem a szívem, nem érzem, hogy dobog-e,
S nincs a napjaimnak se vége, se eleje.
Indulok. Elmegyek én is, mindent hátrahagyok,
S most még talán magányos, elveszett vagyok,
De tudom, érzem, jól leszek majd én is
Akkor is, ha egyedül kell mennem a hosszú úton végig.

Felszálltam egy vonatra, elvisz innen messze.
Csak most érzem igazán, hogy nincs minden veszve.
Te velem lettél volna teljes, boldog, becsületes,
S mégsem érzed, sebed vérzik, és lassan végzetes.
Hát elengedlek, s megyek én is a távolba.
S ha döntésed netán mégis megbántad volna...
Én már nem leszek otthon. Nem találhatsz ott.
Sírni és nevetni mindig egyedül fogsz.
S én akkor már jól leszek. Messze, tőled távol.
Hidd el, megleszek én. Bárhogyan és bárhol.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom