Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

LÁTOMÁS

Napok végén testetlen kullogva
Vonulnak el kis lakom előtt.
Színtelen, arctalan bandukolnak,
S nem láthatnak a redőny mögött.

Nem látják, hogy lélek jár a réten,
És feljöttek már a csillagok,
Nem értik, hogy virágzanak a fák,
És fénybe borultak ablakok.

Nap mint nap jönnek sűrű sorokban,
Hívja őket mennyország vagy pokol,
S mit el nem tudnak többé mondani:
Szemük helyén csak a bánat honol.

Budatétény, 2020. augusztus 7.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom