Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Meghalt hősökről

Mindennek már oly sok éve,
Hogy a szörnyűségnek tényleg vége.
Nagy ára volt, sok-sok élet,
Szomorún zengő gyászének,
Hogy megkapjuk, miért küzdöttek,
S a sírba önként befeküdtek.
Nézz csak körbe, a sok növény
Hős vértől nő, mi mind az övék.
Felöntözték az országot,
Vívva ezzel a szabadságot.
Őseinket bábként mozgatták,
Erőszakkal vonultatták
Egyenest a Mennyországba,
Idő előtt a másvilágba.
Rettegtek ők is, félték a halált,
De a sereg mégis bátran kiállt,
S az életüket odaadták,
Utolsó lélegzetük itt hagyták.
Haza akartak ők is menni,
A családjukat megölelni.
S helyette fegyverek tizedelték,
A hősöket halálra ítélték.
Egy tárgy lett volna az életük?
Miről rendelkeznek helyettük?
S ezért jöttek ők világra,
Hogy harcoljanak mindhiába?
Gyújtsunk mécsest, imádkozzunk,
Rájuk egy estét most áldozzunk!
Tekintsünk fel szeretettel,
Emlékezzünk tisztelettel,
És suttogjuk köszönettel:
Hős nevetek nem veszett el.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom