Hibajelentés küldése

Lukács

A víz kegyetlenül hallgatni tanít,
A fekete szobrok némák,
Pezseg a nyár már odakint,
Mellettem horkol a valóság,

40 fokon csendet kérünk,
A turista nem érti,
S bennem a hallgatás végül
Keringővé érik,

Az ősfák lombján átsuhan a szél,
Napozó torzók megfeszülnek,
Cigarettára gyújt, de miért?
Nyakán koppannak az esőcseppek,

Letűnt korok eltűnt hercegnői
Papucsban kacsaként járják a követ,
Száll a gőz. Egy hatvanéves nő
Felém néz a szaunából jövet,

Megtanultam a leckét,
Szívem elcsendesült,
Szent Lukács tovább beszél,
Már víz alatt a fül.

A víz kegyetlenül hallgatni tanít,
A fekete szobrok némák,
Pezseg a nyár már odakint,
Viceházmester, könyvek, novellák.