Hibajelentés küldése

Utolsó vers hozzád

Hajnal hűs tenyerén ébredtem.
Tekintetem álmosan pihent
még kicsit kedves fényképeden.
Emlékképek sora sodort áradón,
mint bősz, fékevesztett förgeteg,
fojtogatni kezdett újra az
átkozott, zöldszemű szörnyeteg.
Utáltam megint mindent és mindenkit,
ki valaha tőlem elvett és elvehet,
de harcos énem lándzsáját elejtve
hirtelen megállt és megpihent.

Álomhajót hajtogattam - rátettelek,
víz fodrára, szél gondjára bíztalak.
Kísérjen majd Nap, Hold, csillag féltő szemmel.
Ezt akartad. Másnak adlak. Elengedlek, mert szeretlek.
Emlékedet szívem mélyén mindörökre
hűen őrzi majd a 68 verslakat.