Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Igen, anyám, sírtam

Álmomban megjelentél, hús és vér voltál,
gyűrött, vizes a párnád, suttogtad halkan:
"sápadt vagy, szemed piros, fiam, te sírtál,"
előtted nincs titkom, igen, anyám, sírtam...

...mert gyorsan veszendőbe mentek éveim,
az ég összeborult, a Nap lehanyatlott,
holdvilág tört be az ajtóm szűk résein,
és egy maroknyi fényt csak úgy odadobott,
a sarokban táncot járt, vígan, szelíden,
katonák ezüstveretébe öltöztem,
parancsra éltem, bűnöket követtem el,
a fényes örömöket magammal vittem...

...mert lelkem fáj, gyötör, testem sanyargatja,
bűnbánóan a túlvilág felé vonszol,
szunnyadó tüze hamuját takargatja,
szívemben heves szélvihar zúg és tombol,
felkapja a bennem alvó szeretetet,
hogy legbelül meleg muzsikát doboljon
és olvassza a fagyos, dermesztő jeget,
hogy éltető forrásként lágyan csobogjon.

"Ne sírj, fiam", szólt, feledd a múlt bánatát,
éld tiszta szívvel, becsülettel életed,
élvezd a szeretet csodás adományát,
sok jót adj, de küzdj, ne add fel büszkeséged.

Hiszek egy istenben, hiszek a fiában,
az én istenem kezdetektől az anyám,
ki napjaim fényében és alkonyában
megóv, és végigkísér életem útján.

Kinyújtom fáradt kezem, hogy átöleljem,
de gyorsan elillan álmok furcsa szárnyán,
a hangját hallom, melegét most is érzem,
hiányzik, tudom, ő sohasem hagy árván.

2020. január 13.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom