Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Nem álom volt

Szürke fellegek vonultak az égre,
sötét festéket loccsantva a kékre,
s úgy települt le, mint valami átok,
ránk nehezültek a súlytalanságok.

Azt hittük, álom, s felébredünk rendre,
ott vártunk összefonódva a csendben,
összekulcsolt ujjakkal zsolozsmáztunk,
féltünk, dideregtünk és nagyon fáztunk.

Vörössel robbant éjre rá a hajnal,
karodban fonódtam kibontott hajjal,
még égett csókodnak tüze a számon,
bódított az érzés, nem volt ez álom.

Íriszed tükrében csillant a bánat,
elengedted báját az éjszakának,
még csókoltam a könnyáztatta orcád,
s hallottam, mintha az álmot átkoznád.

2021. január

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom