Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Téli zápor

A zápor jött és kopogott,
szalajtott, szórt, szapult, szitált,
lemosta a sós homokot,
megríkatott sok parki fát.

Farsangi furfang fodrozott,
február furcsa fintora,
évszaktól alig megszokott,
hasas felhő a mentora.

Csak hullt, csak hullt a nyár-eső
tél derekán, ritkult haján,
tócsa-hozó, patak-vető
gyöngyöz csatornák hajlatán.

Kéményre hág, tetőt avat,
dorombol ajtón, ablakon,
viszi a sárba fúlt havat,
s olajfoltot az utakon.

Az ember lelkén is megült,
ernyő, köpeny, hóbort, divat
ámul-bámul, borul-derül,
ki mosolyog, ki megriad.

Pillogtattak erdők, mezők,
árnyék alatt madár lapult,
megszenvedték az érkezőt,
ki ránk szakadt váratlanul.

Elment, amint jött, hirtelen,
kedély alatt, gondok között,
s boltján az égi értelem
szivárványból pártát kötött.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom