Hibajelentés küldése

Szép az élet zokogva...

Várva várt kikelet eljött,
lehelete most még hideg.
Jó ott lenni a természetben,
szépséges csend kell, és öröm.
Mindig újra kötöm a rossz filmet,
mert álom marad minden nekem.
Pedig csak szeretetre vagyok éhes,
megértésre, békére, ez nincs meg...
Jó, hogy van hitem, reményem,
bár összeomlik a vár, könnyekben
fürdenek szemeim, a vakulók,
azt mondja rám, te otromba ló.
De nem írok már, minden versem
csak zokog, szépet nem írhatok.
Aki olvasod versem, életem látod,
ne szenvedj, áldást kívánok neked!
Azért mégis szép az élet zokogva,
hangtalanul, magamba fojtva.
Mert vártok s szerettek, drága barátok,
amíg élek, utána is, én vigyázok rátok.
Igen, jelképesen, de szívemben laktok,
áthidaltam sok kínos, vérző napot.
Nektek köszönöm, hogy vagytok!
Az Úr áldása kísérni fog utaitokon.