Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Kárpátok

Ezt a koszorút Isten fonta,
sziklákból szőtte, hajtogatta,
kővirágát ködökbe vonta,
mártotta rozsdás pitymallatba.

Merengés malmán morzsolódott
gránit, bazalt, mészkő meg márvány,
lett fenséges, érces, csalódott,
kopott koromtól szürke láván.

A rengeteg hegyekbe tévedt,
szólítgatja nyílt ormok éke,
ihlet röpít emléket, évet,
s mögötte száll a bántott béke.

Embert felejtő ránc-időkben
farkasra dér hull, kárra pátosz,
lenyugvó napban, ébredőben
hírüket mossák a Kárpátok.

Koronáztatva fenyvesekkel
bólint a bérc, felhőkbe bámul,
s a múltba szántó szellemedre
a virradat rózsája ráhull.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom