Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Hajnali mese a hársfanőről

Az egyik éjszaka vagy már hajnalon
felvert valami, valami furcsa nesz
vagy talán a csönd, magam sem tudom.

Felhúztam a redőnyt, s láttam a résen át,
a hajnal és a reggel már kezet fogott,
s egy női sziluett néz az üvegen át.

Az arc a szemben lévő fa koronája,
az ágak és levelek véletlen rendje,
tökéletes, éles kép, egy hölgy orcája.

Talán figyel valaki, gyanakodtam,
a természet vagy a fák istene vagy
körülöttem valami szörnyű titok van.

Láttam, hanyatt fekszik, bámulja az eget,
azután megnyugodtam, mert nem nézheti
egyszerre a csillagokat és engemet.

Az éjszaka millió csillaggal borítva,
talán elaludt, mikor azt bámulta, és
így leltem én rá álomba borulva.

Pár nap telt el, és korábban ébredtem,
s a különös érzés rám tört megint,
kinéztem, de a képet már nem leltem.

Próbáltam keresni, de mindhiába,
a hársfa, mert az volt, ágakat növesztett,
a sziluett beolvadt a lombkoronába.

Várhatok egy évet, ha akarom látni őt,
vagy ha ő szeretne látni engem,
a gyönyörű és titokzatos hársfanő.

2021. augusztus 5.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom