Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Requiem of heart

Szabaddá tett hónapok alatt,
A Láncra vert vadállat.
Éjfüggönyét leveté mára,
A bosszús ég, a hajnal illatára.

Zárkózott, mégis élettel teli.
Vér ocsúdik szeméből neki.
Kívülről védett burokba él,
Fújhatja hideg s hűvös szél.

Bársonyos reggel köszönt reá,
Tudja hasztalan, de felkelne rá.
Egyedül, magányosan járkál.
Föl, s alá mint halált hozó halál.

Szenvedélyesen szeretne, s szabadon.
Érzéssel, érzelemmel teli napokon.
Este kezét fogja, s szemébe néz,
Kisírta szemét, hisz álom volt az egész.

Álompor kerül szemébe,
Kimerülten esik össze.
Felmelegedett szíve esik össze,
A szerelem mély tengerébe.

S újra zárkózott lesz a világra?
Miként fog visszatérni hazájába?
Idő, a sors bizonytalansága...
A bizonytalanság az idő forrása.

Küzdene amíg csak lehetne...
Szeretne, amíg dobogna szíve.
Tudna érezni, de nem boldog,
Hisz eddig csak bizonytalankodott.

Ha kezembe volna a sorsom,
Egyet kívánnék az egész világon.
Boldogság mámoros ízét,
Szerelemnek heves fokát, szépét.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom