Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Jégfolyó

Egy jégbe öltözött világ
Felöltötte a fehér ruhát.
A hegyek, az erdő, mind nemes, fehér,
Belepett mindent a dér.

Fagyba zárt
Tündérvilág
Nem veti le egyhamar a jégruhát.
Most az idő áll s vár.

Az ég, a föld, a fák, a levelek,
Mint mozdulatlan évezredek.
A híd, mint diadém a fejet,
Öleli át a folyót, a fagyott jeget.

De alatta a folyó csak folyik,
A jégfolyó valamit sodor, valamit visz.
Mint az üvegfal, alatta egy test,
S körülötte minden csöndes.

Egy nő úszik a jégfolyóban,
A csobogó vízben, az olvadt hóban.
De hogy került oda ez a teremtés?
Haja szőke, arca fehér.

Ajka sápadt-lila, tüdejében víz.
Vajon dobog-e még a szív?
Vagy elszállt belőle a fény tova?
De a jégfolyó csak viszi, vajon hova?

Merev teste feszes, egyenes,
Látszik rajta, szép, termetes.
De hogy került ide
A vízbe le?

Mintha tudná, hogy még nincs itt a vég,
Hirtelen kinyitja szemeit ez a tündéri lény,
Üti és üti a jeget kezével,
Fullad és küzd a testével.

Vastag a jégfolyó fala, nagyon vastag,
Úgy tűnik, most valóban meghal.
De reped a jég,
A tavasz már él!

2021. szeptember 30. - október 1.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom