Hibajelentés küldése

Holdterápia

Felmegyek a Holdra,
Ott hideg van, azt mondják,
Hogy megfagyjon a szívem,
E morajló, vad vulkán.

Megállok a peremén,
S kiáltok egy nagyot,
Elmondom a világnak,
Mily magányos vagyok.

Kifekszem a Holdra,
Időtlen lebegek,
Megfürdök a Nihil-tóban,
És sohase szenvedek.

Az élet zaját csendre cserélem,
Érzelem-mentes diéta a létem,
Az emberektől távol lelkem nyugalmat talál,
Törékeny falait nem éri támadás.

De jaj, e biztos világot én nem választhatom,
Ízetlen békéje lenne a halálom.
Fortuna kerekét kíváncsian figyelem,
Jöhet öröm, bánat, mind elviselem.

Sötét éj és napvilág kéz a kézben járnak,
Egymás nélkül csupán céltalan bolyongnának.
Jó és balsors változik, sikerek és kudarcok,
De így érzem csak igazán, hogy életben vagyok.