Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A lovagra várva

Pitymallati fény még nem araszolt az ég alján,
a tenger hulláma csendesen mozgott járásán.
A várakozás izgalma szaporán lüktetett,
nem hagyta nyugton a folyton küszködő türelmet.

Leselkedett az ablakon, jelzőfényt kitette,
mikor csobban végre a víz a tengerpart felett?
Mikor jön meg a háborúskodásból lovagja,
ki míg itthon lesz, ölében mindvégig ott tartja.

Napfényben úszó búzából kenyér az asztalon,
édes csók kívánalma terjeng körbe gazdagon.
Vibrál a készülődés, mintha esküvő lenne,
sok magányos perc után titokban férjhez menne.

A kürt zaja beleharsan a megvakult csendbe,
kiköt a rég nem látott hajó a kis szigetre.
A parttól végigrohan az epekedő párja,
hosszan ölelhesse karjaival a mátkája.

Kitárulkozik egymás közt az ékes bizalom,
a színpadon szerepel már minden fogadalom.
A szerelmes szívnek nincs mulandó éjszakája,
ha csillagok tengerében karolja arája.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom