Hibajelentés küldése

Már gyógyulok

Már gyógyulok. Nagy út volt, míg az önzés
tág ciszternája ennyire tele lett,
az ötvenedig évnek megjöttéig
nem voltam más, csak csupa felelet.

Kérdést se vártam, őrült lendületben
megfeleltem a poklot és eget,
és dölyfös kín volt, mellyel azt csodáltam,
a jóváhagyás miért késeget.

Már gyógyulok. Az út a ciszternáktól,
mik kiapadtak, a pusztába ért,
a forró vihar ronggyá tépte lelkem,
csak kérdés vagyok, csupa halk miért?

Egy lépés még, s tán eljutok a célig,
hol elhalkulnak azok és ezek,
fölgyógyult, békés szívvel éldegélek,
nem felelek és nem is kérdezek.