Hibajelentés küldése

Tanmese

Árnyékba borulva az almafa alja.
Roskadozik az ág, piros alma rajta.
Alszik a sündisznó, itt érte az álma.
Mielőtt elaludt, felnézett a fára.

Álmában tehát most épp almát ropogtat.
Tűhegyes fogai üresen kopognak.
Valóságos alma kéne az evéshez.
Sajnos, az a fán van, ő meg itt lent éhes.

Átsuhanó szellő borzolja az ágat.
Szép, piros almának eshetnékje támad.
Szára roppan, esik, de nem ám a fűre.
Magára nyársalja a sündisznótüske.

Ébred a sün, hátán álmai almája.
Sajnos, a hátától messze esik szája.
Semmi esély sincs, hogy levegye, megegye,
A finom gyümölcsöt magáévá tegye.

Előjön a nyuszi, reménysugár látszik.
Delet mutat a nap, ebédre pályázik.
Összepillantanak, meglendül a tappancs.
Földre irányozza az almát a nyúlmancs.

Összetörik két épp egyforma darabra.
Belehabzsolódnak két éhes garatba.
Jut elég a sünnek, jut elég a nyúlnak.
Testvériesebbek, mint a kétlábúak.