Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.
Hibajelentés küldése
Eltévedt lélek
Hideg fák között lengedez lelked,
ahonnan jöttél, nem vagy megkötve,
megmeredt kövek faragott párnája
engedi lelked visszatérni hozzája.
Rokonaid talpig fekete gyászban,
a temető hallgatag csodálatában,
keringőznek falevelek egymásba`,
halkan nézed magad saját gyászába`.
Látod, hogy sok színes virág halmaza
kis sírhelyedet bokrosra dagasztja,
égő gyertya lángja inog a szélben,
lebegsz felette dermedten a télben.
Az élők még maradandót játszanak,
mint sírok és halottak őrzői, sétálnak,
kezükben árvácska, bokros krizantém,
szívükben a lelkünk örök emlékként.
Szorosan karöltve, kezükben gyertya,
síroknál megállnak, arcuk bizonyítja,
szokásos esemény, mégis különleges,
halottak napján mindenki hűséges.