Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Szűrődő fénysugár

Hasogatva fáj és zúg a fejem
Hol vagyok? Ki is vagyok?
Nem tudom nyitni a szemem
Émelygek, mindjárt összerogyok

Arcomat súrolja a hideg szél
Köröttem bűz és mocsok
Mellettem valaki ordít, fél
Én is félhetnék, de nem akarok

Tudom, hogy ez is véget ér
És én fogok győzni a végén
Ha a sors engem táncra kér
Keringőzök végtelen egén.

Kinyitom a szemem, nem látok
Homály van, és mégis a távolban
Eddig feküdtem, most felállok
Engem hívnak, talán vége van

Mi ez? Mi süt úgy, szinte ég
Fúj a szél, a felhők oszlanak
Opálosan aranylik a tiszta ég
Hullák melyek most foszlanak

Tiszta minden, tudom ki vagyok
Nem adom fel, küzdeni fogok
A reménnyel soha fel nem hagyok
Ilyen dicstelen én nem halhatok!

Gyáva volt az ellen, de megmutatom
Ha kijutottam mindezt megtorlom
Életem továbbra is addig kutatom
Míg beteljesül a sorsom.

Adj erőt most is áldott napfény
Fonj körül ölelő karoddal
Járj át megfoghatatlan csodalény
És áldj meg hősi kardoddal!

Rengeteg idő, lehet akár hét év tán
De újra eljött az én korom
Kínkeserves hét én után
Megmutatom az akaratom!

Jöjjön ki mer, ki megunta hogy él!
Kipihentem magam, jól vagyok
Lelkem és szívem nem fél!
Sors! Jövök mert győzni akarok!

2009.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom