Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Gondolatok

Szívem könnyezik, érted harcol,
Borús a múlt, mélyen karmol.
Elvesztem a hitem,
Elmenekülnék innen.
Szorít a múlt, szorítja kezem,
S nem enged könnyen.
Nem tudok elszakadni,
S nem tudom sem feladni,
Sem feledni, elfutni,
S valahova eljutni,
Hol nem várnak kínok,
Hol mindegy, mit írok,
Hol nincsenek percek,
Ahol szabad lehetek,
Hol nincsenek órák,
Hol a csillámport szórták.
Csodára várok én is,
S könnyezni tudok mégis.
Lelkem marcangolja a fájdalom,
Mikor lesz majd, hogy feladom?
Soha. Nem vagyok gyenge
Csak múltamon merengve,
Elborít a szótlanság,
S ha Ő nézne rám.
Mit adnék azért,
Hogy érezzem kezét,
Ölelje szívemet,
Ölelje lelkemet.
Várnék örökké a pillanatra,
Mit a sors nekem adna,
Miért bármit megtennék,
Mit sohasem felednék.
De álmom vágy marad csupán,
S majd valóra válik talán,
Mikor én már nem leszek, s ő sem lesz igazán,
S életünk fénypontján,
Eljutunk oda, arra a helyre,
Hol egykor a jövőbe meredve,
Találgattuk, mi lesz majd velünk,
Mit hoz a sors nekünk.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom