Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Egy Szonett Nélküled

Lerombolva s újra összerakva
Hasít belém ez a fránya érzés;
A kidőlt ajtók s ablakok alatt,
Elvásott, lyukas kabátom mélyén.
Ködbe burkolózva sírom szélén,
Formátlan, viaszos testek között,
Járhatatlan utam törött végén
Töltöm napjaim a halál mögött.
Kinyújtott, jéghideg kezem fölött,
Összedőlt városok képe mellett,
Szenvedésem nehéz súlyát nyögöm:
Elvesztettem szegény szerelmemet.
Így hát önmagamba kuporodom,
S mindenektől végleg elzárkózom...

2010. november 2.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom