Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Óévi mérleg éjféli koccintás előtt

Poharak csendülnek, eltelt egy év megint.
Itt az idő mérleget készíteni.
Tavalyi fogadalmakból mi teljesült?
Vajon megelégedettek lehetünk?

Újra összegezzük a történteket.
Kettőezer-tízben tettünk-e eleget?
Hogyan fogadták az érintett emberek?
Ránk milyen hatással voltak az esetek?
És milyen nyomot hagytak bennünk ezek?

Poharamban táncolnak a buborékok.
Az óramutató kattanva lépeget,
és zavarja a bús, rám boruló csendet,
kényszerít, sürget készíteni mérleget:
mit tettem meg, mit kellett volna még tennem.

Kik tűntek végleg? - időzöm pillanatra velük.
Kik jöttek? - kezdődött új, földi életük.
Élmény-örömök érzetének leple leng körül,
nem marad, elsuhan tova, jön helyette
felém a fájdalmak szürke füstje, gomolyogva.
Térnék előle, nem lehet, kinyitom szememet.

Nézem a felszálló buborékokat.
Más-más esemény villan mindenikben:
A természet beteg, katasztrófák szerte,
Kozmoszunk háborog, Földünk fekélyes,
Napkitöréseket érzékelünk egyre.

A buborékok gyorsan pukkannak semmivé.
Figyelem egyre, hogy billeg mérlegem.
Unokám született, lett-elmúlt egy szerelem,
kertemben minden tönkre ment, nincs termésem.
Még látok, bírok menni, van mit ennem, tennem...
Imádkozom, reménykedem rosszabb ne legyen.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom