Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Platán

Gyermekkoromban ültettek téged,
védted az utam, jó volt veled.
Melletted ültem, rezzenve kérted:
óvjad a fákat, ők életed!
Látod-e azt, hogy’ túlnőttél engem?
Felleg alól néz hű szemed rám!
Mondd, ugye szebb, jobb életed ott fenn?
Mondjad el egyszer mind, ami vár!
Kapsz-e ott jobbat, mint amit élek?
Látod-e házam, s két gyermekem?
Látod-e kertem, látsz-e sok szépet?
Itt állok lenn, ó mondd el nekem!

Óh, de jó nálad, itt megpihennem,
hallani boldog gyermekkacajt;
váltani, újra gyermekké lennem,
elhagyni végre városi zajt!
Emléket őrző, dús, üde lombod
elfedi testem s gondolatom;
árnyad ijeszt el száz buta gondot,
óhajom egyre mondogatom:
Gyermekem, majd ha elfogy az álmod,
jer ide szépen, el ne tagadd!
Bánatod innen felkiabálod,
s nyugszik a lelked, árnya alatt.

2010. november 12.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom