Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Búcsúballada

Elhagylak, Város; győztél, feladom.
Voltál szülőm bár, mentő menedékem,
nem hagyok táblát foszló faladon;
emlékszik majd, ki úgysem feledékeny.
Indulni készek sürgő seregében
búcsúra billen kajla kalapom,
s feltornyosul majd horgas alakom
új Nap felé egy termőbb televényen.

Kedveltél tán - soká nem, se nagyon...
Nincs semmi baj, majd lassan megemésztem.
Tépd gyökerestől, s nem nő meg a gyom,
még ha virág is pusztul felerészben.
S hogy volna egy pad, melybe belevéstem
kezdőbetűink, váltig tagadom.
Ejtsek sebet egy vétlen fapadon?
E pótcselekvést tiltja nevelésem.

Ennyi, Hölgyem. A tollam lerakom,
nem boldogít e búcsús csevegés sem.
Egy szó fogant egy bájos ajakon,
s fülembe röppent záró zeneképpen.
E szóban volt a lényeg: Kegyedében,
s ha elhangzott, hát méltón fogadom.
Hol van e szó, nagyorrú lovagom?
"A kezdő mondat első negyedében ..."

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom