Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Az idő vonatán

Életed pályaudvarán
füttyszó száll a peronokról:
indul a végtelen utazás,
senki sem int az ablakokból...

A rohanó vonatból már
nincs kiszállás soha többé.
Foglya lettél, ott ragadtál,
Magába zár mindörökké.

Egyre-egyre gyorsul röpte;
napról napra villanások...
Emlékvihar burkol ködbe,
s hangtalan vészkiáltások.

Kabinodból kitekintve
fényárny játszik sötét körben:
Kaszás-angyal leterítve
álmos homályt a vak csöndre.

Álmod nyugodt, zavartalan;
dombot láthatsz, hegyet, völgyet,
körülötted minden rohan...
Nem érzed a hideg földet.

Lassul a zárka; röpte mostan
fájva síró vaskerék.
Rí az ég is - könnye mossa
az elmúlók tekintetét.

Szárnyra kél a vihar-madár,
könnye hull az utazókra,
ő az, ki fújja dallamát,
örökkön, ha üt az óra...

Csörren a lánc, reccsen a sín,
zárul az ajtó, retteg a kín.
Sosem áll a végtelen utazás...
Te is ott ülsz "az idő vonatán"!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom