Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Tollpihe

Időnként felbukkan egy régi titok,
Átölel és körbefonja karom.
Szemében látom magam,
Szavától könny pereg arcomon,
Testem tűzben ég csókjától.

Titkos nász a miénk,
A sors sokszor visszaadja a tollpihét.
Mit pár óráig dédelgetünk,
Majd utunkra tovább lépünk.
Keressük a válaszokat,
Leginkább önmagunkat.

Hegytetőre állunk,
Körbetekint szemünk,
Égbe kiált szívünk,
Testünk egymás nélkül.
Lelkünk vágyát, tollpihe figyeli,
Töretlenül újra visszatér.

Ordítana, ha tudna!
Csendben felhőre ül,
Szellő szárnyán tovább repül.
Kitartóan figyeli sóhajunkat,
Hallja ő, hogy máshoz szólna,
Ő mégis újra vállunkat simogatja.

Suttogja a fülünkbe,
Nászra értek egyszer e világban...
Tollpihénk fárad nagyon,
Őszül már halántékunk,
Vállunkat megérinti,
Párnánkon aludni tér.

Nászra érett lelkünk tánca,
Madár szárnyán felhőt járja.
Két szív egybe érett, így kiált le a földre.
Tollpihe már nem száll tovább,
Nem is volt talán.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom