Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

A Vadvirág harca

A világnak születtem egy kora-tavaszi éjszakán,
S a csillagos égről reám mosolyodott a holdvilág.
Ölelő karjaiban lágyan ringatott az esti, hűs szellő,
Bölcsőmnél altatót énekelt egy aranyos kismadár.

Nagyon lassan érkezett a fénylő sugaraival a reggel,
Sok-sok hegyen átbucskázott, mire engem meglelt.
Ámultam-bámultam nagyokat, amikor azt láttam,
Hogy egy szürke szikla zugába szorult be a lábam.

Forgolódtam én jobbra is, balra is - kiutat kerestem,
Ó, de nehezen értettem meg, hogy virágnak születtem:
Csodálatos dolog a messzi távolban felhőket látni,
Fekete, víg madarak játszanak, s a fehérség elnyeli.

A hideg, éjszakák ellen a vállamon a szőrmés kabát,
Ha fölzúg a tölgyes erdő és hópihékkel játszik a szél.
Ide is hallom, amint lent a réten dalol a sok kismadár:
Itt a virágos tavasz, jaj de jó, s a nyomában oson a nyár.

Észak felől vihar támad, lekaszálja fönn a fenyőfákat,
Roppan, reccsen a vastag ág, darabokra hull a holdvilág.
Jajgat muflon, sír az őz, a szarvas vágtázva menekül,
A Tél Fejedelem egy búcsúkeringőre még megpördült.

Reggel a döbbenet terült szét a puha hóval takart tájon,
A csillogó havon dermedve hevertek a holt fenyőfaágak.
A madárkák torkába fagyott a tegnapi tavaszváró dallam,
Amerre a bánatos napsugár elvonult, fájó könnyek hulltak.

A vadvirágok a hegyen nem adták könnyen az életüket,
Szegény árvák fejük búbjára húzták a szőrmés kabátkát.
Szabadságnak nagy ára van, ott, fenn a kopasz hegytetőn,
Vállalni az ismeretlen holnapot, azzal együtt, ahogy jő.

A halovány rózsaszín szoknyácskám, hamarost kékre vált,
Nékem soha nem jön el a nyár, hiába öltöznek föl a fák.
Irigység nem lakozik a szívemben - mosolygós a lelkem,
Sok gyönyörűt láttam, amíg Leánykökörcsinként éltem.

Magamnak születtem egykor, egy szép tavaszi éjszakán,
A csillagos egekből ma nem mosolyodott le Holdvilág.
Fáradt karjaiban lágyan ringatott, simogatott az esti szél,
Síromnál búcsút énekelt egy fekete tollruhás kismadár.

2010. április

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom