Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Lélekszakadék

Magamra hagysz, eltaposol,
Szennyes lelked egy elkínzott mosoly,
Ármány folyik ördögi véredben,
S hogy megfulladok, nem véletlen.
Megfojtasz a szavaiddal,
Az öleléseddel, karjaiddal,
Húsomba vágsz, mint kegyetlen penge,
Hátba szúrsz, ez léted eleme.
Eltaszítasz, lecserélsz,
Csak ekkor érzed igazán: élsz.
Mégis minden egyes sebbel,
Minden régi, fájó heggel
Megbocsájtok, rád mosolygok,
Meglátlak, feléd rohanok.
Azt kívánom, bárcsak lenne
Bárki, ki tőled megmentene.
De hiszek a sorsban, a megváltó erőben,
Abban, ki majd eljön, s elvisz előled.
Addig csak várok, hozzád beszélek,
Azt mondom, vigyázz, mit megérdemelsz, eljön. Teérted.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom