Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Levél a távolból

Otthonom a magány vára,
Itt a percnek rabja lettem,
Megbomlott roncs ház falára,
Vésett szívek vére cseppent.

Szemem, szobám rozsdás zárján,
Ajtón a pánt meg sem rezzen,
Látom lelkem olvadt szárnyát,
Nap tüzétől sír a vesztes.

Menni látszom valahová!
Kék árnyékom vadul szeret,
S izzik a tűz galagonyán,
A bíbor-köd, a szűz szerelem.

Hallgatom a szajkó szavát,
Megdördülő felhő-zenét.
Erdők hangját, mezők zaját,
Cimbalomnak pengő neszét.

Nagykabátom fémdrótot nyújt,
Visz az utam hazafelé,
Bohém csermely örömöt zúg
Gyönyörű-szép lábam elé.

Dalolj, Lélek! Hidd el, várnak!
Van még tán, ki ölébe rejt?
Ne hagyjatok itt a sárban!
Ki rám talál, egyszer elveszt!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom