Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Jöjj el Éj...

Jöjj el Éj, mint egy gyönyörű angyal!
Lépj elém, s zárj örökre karodba!
Ne engedj, ha elengedsz, mi tart meg?
Nézz rám, s örökre égess el!
A sötétség az egyetlen, ami vigasztal.
Ha félek, betakar, senki sem bánthat.
A külső a régi még, de más van már mögötte.
Mi akkor szép volt rég, mára már megölte.

S fordul a világ köröttem, a színek eltűnnek.
Feketében állok a sötétségnek szívében.
Kavarog köröttem a lég, nem látom, csak érzem.
Elemészt halkan a vég, lelkemben némán vérzem.
S imát zengek az Éjhez, ó, jöjj, ölelj!
Fiad fogadd bús karodba, adj fényt és hitet!
Fényt, mely másnak csak sötétség,
S hitet, hogy mások is megértik...

Hinni akarom, hogy értik mások, amit látok;
Hogy mit rejt a sötét, mitől erősek a papok.
Ostobaság mögé bújtat mindenkit az egyház.
Mint Isten az édenkertben Ádámot és Évát.
De Prométheusz az emberekért feláldozta máját,
Lucifer volt az egy, ki elhozta a tudást.
S most mégis Istent dicsőítjük, hálát adunk az Úrnak,
Ki világosság nevében az igazi sötétségre kárhoztat.

2012. június 28.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom