Hibajelentés küldése

Ha szabálysértést, illetve elírást találsz, itt jelezheted nekünk. Emlékeztetőül az oldal alján megtekintheted a vers másolatát.

Angyalkáim

Angyalok kara

Álmomban hívatlan kúszik elmémbe
a hátul, sunyin lapuló gondolat,
majd szemhéjam mögé vetít arcokat,
s számtalan mélyre temetett emléket:

Itt ácsorognak mind - az ágyam előtt.
Legelső sorban ártatlan gyermekek,
akiknek arcéle gyakran feldereng.
Szemrehányás nélkül néznek rám merőn,

olyan szépek, mint az égi angyalok,
ártatlan arcukon talányos mosoly,
de a tekintetük fénytelen komoly,
s a jelenlétükben szorongó vagyok.

Költői kérdés az üres szemekben:
Rút halált haltam, minek születtem meg?

Balatoni angyalka

Ő volt a legelső az életemben,
szomorú emléke örökké kísért,
szembesültem bizonyos értelemben,
törékeny emberlétünk mennyit is ér.

Kora reggel óta a mólón feküdt,
közelében zavartan ácsorogtam;
egy sirályt figyelve, mely a vízre ült,
s gyufámat babráltam szórakozottan.

A strandon tűnt el előző nap este,
a szelíd tó a testét visszaadta,
szél a sötét fóliát megemelte,

láthatóvá tette egy pillanatra;
ötéves, vékony, szöszi fiúcska volt,
keze görcsösen a semmibe markolt.

Üvegangyalka

Mintha törékeny üvegből lett volna
az aprócska vézna fiúcska teste,
kit a lék alól emeltek ki este,
csontot repesztő hideggel dacolva.

Kora délután udvarukról eltűnt,
anyját rémület és bűntudat marta,
vad kétségbeesés lett úrrá rajta,
idővel fogyó reménnyel kerestük.

A tegnap kivágott lék már hártyás volt,
csillogó jég, s a mély sötét kontrasztja
alatt reflektorfényben egy színes folt

- törékeny ujjai közt szorongatva -
egy kis sárga játék, műanyag kacsa,
s az úr jobbján ült kis üvegangyala.

Márványangyalka

A tisztaszobában feküdt az ágyán
legszebb ünneplő ruhájában hanyatt,
hófehér arca, mint faragott márvány.
Libbenő gyertyaláng vonta aranyba

ajkai körül a finom pihéket,
mellén feszület, s a megváltó maga,
pálcika ujjai között törékeny
aranyozott, bóvli porcelánangyala.

Apja a színben kötötte fel magát,
eltorzult arcát a legyek belepték
- még érzem émelyítő nehéz szagát -
kusza sorok megőrzik gyűlöletét:

"Te ribanc, értem egy könnyet sem ejtesz,
a kölyködért egész éltedben szenvedsz!"

Makó, 2012. július 18.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom