Ballagási versek
Az első nap még fogni kellett csöppnyi, óvodás kezed,
Amikor a várva várt perc végre el is érkezett,
És büszkeséggel, izgatottan, s némi félelemmel tán,
Léptél be még kisgyermekként az iskola ajtaján.
Vár rá az újabb út, a hosszú végtelen,
de a diák úgy látszik, elszakadni képtelen.
Szomorúan visszanéz, még egyszer visszaint,
fél, mert nem tudhatja, mi vár rá odakint.
Iskolába indulok,
Felharsan az ének,
Tőletek elbúcsúzom,
Szép kisgyermek évek.
Ne hagyd, hogy haldokoljak,
hogy a bánat tengerében fuldokoljak,
emeld felém vigyázó karod,
s ments meg, ha te is úgy akarod.
Haladj, míg előtted út van még!
Messze távolodik, s egyre csak halványodik a csodás emlék,
Melyre olykor-olykor visszaréved elmélázó elménk.
Mikor e falak közé becsöppentünk zöldfülű fiatalként,
Aligha tudtuk, mennyi élmény vár ránk itt.
Elsőszülött, Drága unokám,
nem régen volt, mikor beléptél
e kedves iskola kapuján,
elrohant a sok szép diákév.
Egy korszaknak végeszakad,
ez a film itt megszakad.
Vége ennek a könnyű életnek,
a fecskék mint délre térnek.
Mikor megszülettél, öröm volt az égben,
Később óvodába jártál kézen fogva, szépen.
Osztályfőnökömnek szeretettel
Köszönjük, hogy egész végig mellettünk volt,
S hogy minket minden helyzetben bátorított.
A Ballagás
Lassan négy év eltelt most már,
Hogy minket minden nap a középiskola várt.
De mikor is kezdhetnénk mondani egy mesét?
Hisz ezekről az osztályokról egy nap is kevés.
Eljött a nagy nap, drága Erikem,
szép öltönyödet fájón felveszed,
erre a napra vártatok régen,
most mégis szívszorító érzésed.
Eljött május első hete,
s búcsúzástok napja,
kis időre kiürül majd
osztálytermek padja.
Egy osztály voltunk, s Gyerekek,
társak, barátok, kis-Emberek.
A tanulás
Először 3 év, a fejlődés a lényeg
Az oviban, `hol még játék az élet.